A 4-6. hónap leggyakoribb kérdéseire adott válaszok

Anyatej mennyisége csökken, mivel helyettesíthetem?

Előfordulhat, hogy ez a csökkenés csak átmeneti, igyon több folyadékot, és próbáljon meg többet pihenni. Ha úgy látja, hogy már tartósan kevés az anyatej, beszélje meg védőnőjével és a gyermek orvosával, hogy indokoltnak látják-e a tápszeres kiegészítést. Ha valóban olyan mértékben kevés az anyatej, hogy sem a megfelelő folyadékpótlással, sem egyéb technikai módszerrel sem lehet befolyásolni, akkor az orvosa és védőnője segítségével válasszák ki a csecsemő számára a legmegfelelőbb tápszert. Az anyatej-kiegészítő tápszerek (4-6 hónapos kortól adhatók), gyógyszertárakban, drogériákban, és élelmiszerüzletekben kaphatók.  Tápszer és tápszer között vannak különbségek, ezért alaposan tanulmányozza át a csomagoláson feltüntetett ajánlást, hogy a legjobbat válassza gyermekének.

Miért fontos a hozzátáplálás megkezdése?

Kizárólagos anyatejes táplálással az egészséges csecsemő szépen fejlődik 6 hónapos koráig. Ez után az időszak után, a természetes érés és növekedés okozta megnövekedett tápanyagigény, szükségessé teszi a kiegészítő táplálás megkezdését. Nem szabad sem túl korán, sem túl későn elkezdeni az új ételek bevezetését, mert mindkettőnek következményei lehetnek. Ha túl későn kezdődik az elválasztás az a csecsemő növekedési ütemének csökkenéséhez, és bizonyos tápanyagok hiányához vezethet.

Hogyan kezdjem az étrend bővítését?

Az első falatokat a délelőtti vagy délutáni szoptatások, anyatej híján tápszeres táplálások között ismertessük meg a babával, amikor se nem fáradt se nem túl éhes. A hozzátáplálásban rendkívül fontos a fokozatosság és a türelem: egy kanálkával kínáljuk először a picit, ha nem ízlik neki, ne erőltessük. Hagyjunk ki néhány napot, és utána próbálkozzunk újból. Sok baba könnyebben elfogadja az új ízeket, ha pár csepp anyatejet vagy tápszert is keverünk az ételbe. Egyszerre csak egyfajta ízzel kínáljuk pár napon keresztül, hogy megfigyelhessük, hogyan reagál szervezete a változásra, nem jelentkeznek-e allergiás tünetek.

Mik lehetnek az első ízek?

Magyarországon általában gyümölcsökkel bővítik elsőként a kisbabák étrendjét, először gyümölcslé, majd pép formájában (alma, őszibarack, banán). A zöldségfélék közül a burgonya, sütőtök és a sárgarépa áll az első helyen: szinte sosem váltanak ki allergiás reakciókat. A zöldségek és gyümölcsök mellett legalább olyan fontosak a táplálkozási piramis alapját képező gabonák, ebből is a rizsből és kukoricából készült gluténmentes ételek.

Mely gabonafélék és milyen formában kerülhetnek elsőként a baba étrendjébe?

A gabonafélék B-vitamin-, ásványi anyag- és rosttartalmuk miatt a kisgyermekek értrendjében is fontos szerepet játszanak, kiváló energiaforrást jelentenek. Házilag nem tudunk a néhány hónapos csecsemő igényeinek megfelelő gabonaalapú táplálékot előállítani, ehhez jelentenek kiváló segítséget a széles választékban kapható tejpépek. A 4 hónapos kortól adható tejpépek, értékes gluténmentes gabonát (rizs, kukorica) és a babák számára átalakított tejet tartalmaznak. Eme tejpépek jelentik baba első kenyerét.

 Milyen tápanyagforrást jelentenek a tejpépek?

A tejpépek a baba igényei szerint módosított összetételű tejet és táplálkozásunk alapját, jelentő gabonát tartalmaznak, melyek könnyen emészthető, laktató táplálékként szolgálnak. A 4 hónapos kortól adható tejpépek gluténmentes gabonából (rizs, kukorica) készülnek. A bennük lévő vitamin-, és ásványi anyag- és rosttartalom miatt a kisbabák és kisgyermekek étrendjében fontos szerepet játszanak, kiváló energiaforrást jelentenek. A 6 hónapos kortól ajánlott tejpépekben már megjelenik a glutén (búza, árpa, rozs, zab). A tejpépekhez adott kalcium a baba csontozatának és fogazatának egészséges fejlődését segíti elő. A jód elengedhetetlen a pajzsmirigy-működéshez, a vastartalom segíti a vérképzést és megelőzi a vérszegénységet. A tejpépek a fentiek mellett a baba számára nélkülözhetetlen vitaminokat is tartalmaznak.

Milyen étkezésre fogyaszthatók a tejpépek?

Csecsemő- és kisdedkorban a tejpépek egyaránt alkalmasak főétkezésre (reggelire, vacsorára), illetve kisétkezésekre (tízóraira, uzsonnára), de felhasználhatók akár ételkészítés kapcsán, pl. a mártások főzelékek sűrítésére (különösen alkalmasak erre a célra az ízesítés nélküli natúr tejpépek). A gyümölcsös tejpépekhez adhatunk friss gyümölcsöt vagy gyümölcspépet így még vitamindúsabb és még finomabb ételt kapunk. Az adhatósági korhatár mindig csak a legkorábban bevezethető kort jelöli, de ez nem azt jelenti, hogy pl. 6 hónapos csecsemő nem kaphat 4 hónapos kortól ajánlott tejpépet, ha azt az ízt szereti.  Mivel a tejpépek igen tápláló ételek a kisdedek (1-3 éves) táplálásánál se feledkezzünk meg róluk, egy-egy reggelit, tízórait vagy uzsonnát kiválthatunk velük.

Mi a glutén?

A glutén egy olyan növényi fehérje összetevő, amely a búzában, a zabban, az árpában és a rozsban is megtalálható. A glutén, a vékonybelet károsítja és cöliákia megbetegedést, közismertebb nevén lisztérzékenységet okozhat. Annak érdekében, hogy a genetikailag hajlamos egyéneknél a betegség kialakulását megelőzzük tanácsos 6 hónapos korig várni a glutén bevezetésével. Ezért fél éves kor alatt kizárólag a kukorica- és rizsalapú, úgynevezett "gluténmentes" ételeket szabad a babának adni.

Mire kell figyelni a gyümölcsök adhatóságánál?

A gyümölcsök bevezetésénél egyszerre 1 fajta ételt adjon a csecsemőnek 2-3 napig, lehetőleg 1-2 kávéskanállal. Ha semmi nyugtalanító tünet nem jelentkezik, bátran variálhatja, ill. kombinálhatja a már kipróbált gyümölcsöket. Kezdetben csak a gyümölcs levét adja a babának. Ha ezt a csecsemő már elfogadta, akkor pépesített formában is adható. A gyümölcsök adhatósági korát meghatározza az emészthetetlen rosttartalom (pl. magok jelenléte), a tisztíthatóság (pl. az eper nehezen tisztítható), az allergizáló képesség (pl. déli gyümölcsök). A készen kapható gyümölcsös bébidesszertek, nagy előnye, hogy a szezonalítás kizárásával, a baba korához igazodva, ellenőrzött gyümölcsforrások felhasználásával azonnali fogyasztásra alkalmas ételeket kínálnak (pl. magvas gyümölcsöket magtalanított formában).

A gyümölcsök közül mi, mikor adható a kisbabának?

Adhatósági kor gyümölcsök 4-6 hónapos kortól alma, őszibarack, banán, körte, sárgabarack 6-8 hónapos kortól meggy, cseresznye, szilva, déligyümölcsök (pl. narancs, mandarin) 8-12 hónapos kortól sárgadinnye (mag nélkül), görögdinnye (mag nélkül) 12-18 hónapos kortól ribizli, eper*, szamóca*, málna*, ananász, mangó ­*Az eper, a málna és a szamóca adhatósági korának megítélése eltér a nagyüzemben feldolgozott gyümölcspépek esetében. Nagyüzemi körülmények között a magokat és a pihéket kiszűrik ezekből a gyümölcspépekből és a tisztítást követően sterilezik, így a már megtisztított és megszűrt gyümölcspépet már korábban, akár 8 hónapos kortól is adhatjuk. Vissza az oldal tetejére

A zöldségek közül mi, mikor adható a kisbabának?

Adhatósági kor zöldségek 4-6 hónapos kortól burgonya, sárgarépa, sütőtök, fejes saláta 6-8 hónapos kortól fehérrépa, paraj, spenót, brokkoli, cukkíni, passzírozott zöldborsó, paradicsomlé 8-12 hónapos kortól karfiol, kelkáposzta, karalábé, padlizsán 12-18 hónapos kortól paprika, paradicsom, uborka, vöröshagyma, fokhagyma, Vissza az oldal tetejére

Mire kell vigyáznom, hogy gyermekem ne legyen allergiás, mit nem adhatok neki és meddig?

Az új ételek bevezetésénél legyünk nagyon óvatosak és figyeljük meg a csecsemőnket, hogy nem alakul-e ki allergiás reakció.

Élelmiszer	allergizáló alkotórész	adhatósági korhatár
Glutén tartalmú élelmiszerekpl. kifli, kenyér, keksz	glutén	6 hónapos kortól
Tejtermék	tejfehérje	6-8 hónapos kor felett
Tojás	tojásfehérje	1 éves kor felett
Aprómagvas gyümölcsökpl. málna	pihék	1 éves kor felett
Méz	pollen	1 éves kor felett