Az elsõ h�nap Tov�bb a 2. / 3. / 4. / 5. / 6. / 7. / 8. / 9. h�napra �tkez�s: A p�r hetes gyermek anyatejet, vagy t�pszert eszik. A szoptatott baba 2-3 �r�nk�nt, a t�pszeres kicsit ritk�bban eszik, mert a t�pszer lassabban em�sztõdik. Pelenka: Az elsõ napokban, mikor csak p�r csepp tejet iszik a baba, ak�r 12 �r�t is b�r egy pelenka, k�sõbb napi 6-8 v�lt�s sz�ks�ges (textilpelenk�n�l t�bb). N�veked�s �s fejlõd�s: Az �jsz�l�ttnek - fejlõdõ idegrendszere miatt - n�ha r�ngnak a v�gtagjai, ez teljesen norm�lis. Karjait sz�tt�rja, majd hirtelen �lelõ mozdulatot v�gez. Ha a sz�jsz�l cs�csk�t meg�rinted, kinyitja a sz�j�t �s keresi a mellbimb�t.
Alv�s: Az �jsz�l�tt egy nap 16 �r�t, vagy ann�l is t�bbet alszik. Amikor �bren van, �s s�r, az nem mindig azt jelenti, hogy �hes. Lehet, hogy megijedt valamitõl, pelenkacser�re van sz�ks�ge, f�zik/melege van, vagy �ppen csak hi�nyzik az anyuk�ja. A Szavaz�s oldalon megn�zheted, hogy ki hol altatta az elsõ hetekben a bab�t, �s hogy hason, vagy h�ton-e. A baba n�veked�s�hez �s fejlõd�s�hez fontos a testk�zels�g �s a meleg. A karodon, vagy a kenguruban ismerõs hangokat hall (sz�ved dobog�sa) �s �gy ringat�zik, mint mikor bent volt. Ha ringatod, �leled, halkan besz�lsz hozz�, reag�lni fog.
Fontos: Csak elismert minõs�gû (aut�s) baba�l�st vegy�l �s mindig j�l legyen r�gz�tve! Soha ne hagyj egyed�l gyermeket h�zi-(, vagy nem h�zi)�llattal! Soha ne hagyd fel�gyelet n�lk�l a bab�t a pelenk�z�n, �gyon; sehol, ahonnan lepottyanhat! Mielõtt az orvoshoz indulsz, �rd �ssze, miket akarsz k�rdezni! Szoci�lis fejlõd�s: A bab�d figyelni fogja a hangodat �s az arckifejez�seidet. Kimutatja, ha "baja van". Pozit�van reag�l a (kedves!) emberi hangra. Fizikai fejlõd�s: Reag�l a hirtelen v�ltoz�sokra. A legt�bb mozdulata reflex - v�gtagok, nyel�s �s a mellbimb� keres�se. Keze �ltal�ban �k�lbe van szor�tva. A fej�t m�g nem tudja tartani, vigy�zz r�! A nap 70-80%-�t �talussza.
�rz�kek fejlõd�se: Erõs f�nyben pislog, vagy becsukja a szem�t. Kb. 30 cm-re l�t j�l. A fekete-feh�ret jobban �rz�keli, mint a pasztel sz�neket. Az arcok, vagy arcokat �br�zol� k�pek nagyon �rdeklik. �rz�keny lehet az erõs hangokra, zajokra. Elõnyben r�szes�ti a magasabb, nõi(es) hangokat. Tov�bb a 2. / 3. / 4. / 5. / 6. / 7. / 8. / 9. h�napra

A m�sodik h�nap Vissza az 1., tov�bb a 3. / 4. / 5. / 6. / 7. / 8. / 9. h�napra A m�sodik h�nap folyam�n kezd be�llni a csal�di rutin. A sz�lõk �s a baba napirendje egym�shoz igazodik. �tkez�s: A 2 h�napos bab�nak m�g mindig anyatejet (vagy t�pszert) kell ennie. A karodban fekvõ, hozz�dsimul�, szopiz� baba �gy tanulja meg, hogy te mindig ott vagy, ha neki sz�ks�ge van r�d. Alv�s: Rem�lhetõleg, most m�r t�bbet van �bren nappal, �s kevesebbet �jszaka. Ha a bab�d keveri az �jt a nappallal, megold�sra van sz�ks�ged. Ha 4-5 �r�t alszik nappal, �breszd fel (ezt olyankor j� tenni, amikor nem m�lyen alszik - mozog a szeme). Az utols� nappali �tkez�s k�zvetlen�l az esti lefekv�s elõttre essen. �jszaka r�vid ideig szopizzon csak a baba, azt�n rem�lhetõleg vissza is alszik. A t�pszerrel etetett baba �jjel csak egyszer kapjon enni. Ha k�l�n szob�ja lesz a bab�nak, 2 h�naposan �rdemes bek�lt�ztetni oda.

N�veked�s �s fejlõd�s: A baba mozg�sa m�r nem olyan g�rcs�s �s hirtelen, a fejlõdõ idegrendszernek k�sz�nhetõen. A r�gdal�z�ssal, kap�l�z�ssal j�l fejlõdnek az izmai. A fejecsk�je m�g ingadozik kicsit, de m�r a nyakizmok is erõs�dnek. A 2. h�nap v�g�re tal�n fel tudja emelni a fej�t, ha a has�n fekszik. Soha ne becs�ld al� a b�bi k�pess�geit, egy hirtelen reflex, vagy egy kis mozdulat is vesz�lybe hozhatja õt. Soha ne hagyd a bab�t egyed�l, akkor se, ha csak a szoba m�sik pontj�ra menn�l! Most m�r k�pes az arca elõtt mozgatott j�t�kokat, t�rgyakat k�vetni a szem�vel, �rdemes venni egy zen�lõ, forg�, �gy f�l� l�gathat�, sz�nes j�t�kot - im�dni fogja. A szopiz�s az egyik leg�lvezetesebb foglalatoss�g a bab�nak - a kezed, az ujjad, vagy b�rmi, amit el�r a sz�j�ban fog kik�tni, ez�rt mindig legyen tiszta a kezed, �s k�rd meg a l�togat�kat is, hogy mossanak kezet (amint bel�pnek a lak�sba, mert nem tudni, mikor kapja el a baba õket)! A b�bi keze �lland� mozg�sban van - most lehet venni egy biztons�gos, az �gy r�cs�ra r�gz�thetõ j�t�kot, amihez ha hozz��r, mozog, vagy hangot ad. �gy k�nnyen megtanulja, hogy a k�rnyezet�t befoly�solni tudja. Egy gyerek m�r ebben a korban nagyon k�v�ncsi - be�ltetheted egy hordozhat� �l�sbe, �s magaddal viheted a lak�s minden pontj�ra, am�g a dolgodat csin�lod. Most m�r �rdemes a pap�nak is foglalkozni, j�tszani a bab�val.

Tanul�s j�t�k k�zben: D�sz�tsd ki a baba szob�j�t, vagy szobasark�t sz�nes k�pekkel, t�k�rrel, l�gass fel sz�nes, mozg� figur�kat, amiket n�zegethet a baba. Ha s�mogatod az arc�t, megpr�b�lja bekapni az ujjadat. �lvezi az �rint�sedet �s �mulattal n�zegeti az arcodat. �nekelj neki l�gyan, csattogj a nyelveddel, ism�teld az õ hangjait! R�zz cs�rgõt a feje f�l�tt �s mozgasd ide-oda. Ha a baba k�veti azt, d�cs�rd meg! Hagyd, hogy a kicsi felfedezzen k�l�nb�zõ anyagokat (a hajad, kendõcsk�t, a pulcsidat), k�zben egyfoly�ban besz�lj hozz�, mes�ld el, mivel j�tszotok. Hajolj k�zel az arc�hoz, forgasd a fejed jobbra-balra, nevess r�, hunyd be-nyisd ki a szemed. Nagyon fog neki tetszeni �s ha abbahagyod, l�tni fogod az arc�n, hogy alig v�rja, hogy folytasd. Szoci�lis fejlõd�s: A 2 h�napos baba j�l megfigyeli azt, aki hozz� besz�l. �bren marad, ha foglalkozol vele. Megnyugszik, ha szopizhat, cumizhat, felveszed, vagy csak besz�lsz hozz� �s l�tja az arcodat. Tal�n m�r �lvezi a f�rdet�st. �rz�kek fejlõd�se: K�veti a t�rgyakat egyik oldalr�l a m�sikra. Hosszasan figyel egy-egy t�rgyat. V�letlen�l megragad t�rgyakat �s tartja azokat p�r m�sodpercig. Fejlõdik az izomzata, r�vid ideig fenntartja a fej�t. N�zegeti a kez�t. Bizonyos arcokat/hangokat jobban kedvel, mint m�sokat. �lvezi a j�t�kot, meg�r�l bizonyos t�rgyaknak (a j�t�kainak).

Biztons�g: Ha az �gy�b�l kivetted, soha ne hagyd egyed�l/fel�gyelet n�lk�l a bab�t! Olyan r�csos�gyat haszn�lj, amin a r�csok nincsenek 6 cm-n�l t�volabb egym�st�l! Ma azt mondj�k, hogy a h�t�n j� altatni a bab�t, de ez nagyon sokszor v�ltozott az �vek sor�n. N�zd meg a Szavaz�s oldalon, hogy ki hogyan fekteti a csecsemõt. A matrac az �gyban szorosan fek�dj�n, ne legyen hely a r�cs �s a matrac sz�le k�zt! Soha ne egy�l, igy�l, vagy tarts a kezedben forr� dolgokat, ha a baba a karodon/�ledben van. Ne doh�nyozz! Fõleg ne a baba k�zel�ben!

A harmadik h�nap Vissza az 1. / 2., tov�bb a 4. / 5. / 6. / 7. / 8. / 9. h�napra A 3 h�napos bab�n m�r l�tszik, hogy van szem�lyis�ge. M�r kev�sb� fordul el a vil�gt�l (l�sd: eddig mindig az alv�sba menek�lt az idegen dolgok elõl), most kezdi �rdekelni a k�rnyezete. Alv�s: A 3. h�nap v�g�re ak�r v�gig is aludhatja az �jszak�t, de ez az�rt minden gyerekn�l v�ltozik. Ha meg�bred, ne kapd ki azonnal az �gyb�l, v�rj egy kicsit, h�tha vissza tud aludni. Ha azonnal megjelenik valaki az �gy�n�l, amint moccan egyet, r�szokik, hogy a sz�lei n�lk�l nem tud visszaaludni. Az anyatejes bab�k, (�ltal�ban) ciciznek egy kicsit f�l�lomban, azt�n sim�n vissza lehet tenni õket az �gyukba. Pr�b�ld min�l r�videbbre szabni azt az idõt, amit az �gyb�l kint t�lt a baba �jjel! Ha az esti lefektet�s egy�ltal�n nem megy, tegy�l r�la, hogy f�raszt� napjai legyenek! Mikor �bren van, ne legyen sokat az �gy�ban, mert �gy az neki a "j�tsz�t�r"-k�nt fog be�p�lni, nem pedig a fincsi pihenõhelyk�nt. Az esti lefekv�sn�l pr�b�ld meg m�g akkor betenni az �gyba, mikor m�g nem alszik teljesen, de m�r "�jul�f�lben" van!

N�veked�s �s fejlõd�s: A b�bi most m�r tudja egyik oldalr�l a m�sikra forgatni a fej�t �s a szem�vel k�vetni az embereket. Ha �bren van, most m�r nem el�g, ha csak a karodon van. Azt akarja, hogy besz�lj hozz� �s j�tsz vele. Mindig. Mutass neki �j t�rgyakat, j�t�kokat. A sz�nek most m�r igen fontosak a l�t�sn�l. A piros, k�k �s a z�ld mindig a kedvenc, mert a pasztell sz�nek m�g �sszemos�dnak �s �gy a baba hom�lyosan l�t. Tetszeni fog neki, ha "kukucs"-ot mondasz, vagy nevetg�lsz. Megtanul gurgul�zni �s bubor�kokat f�jhat a ny�l�b�l. Nyitogatja a tenyer�t, �s sokat n�zegeti azt. Ha elejti a j�t�k�t, azt hiszi, hogy rejt�lyes m�don eltûnt �s nem keresi azt. Mindent a sz�j�ba vesz, teh�t figyelj, hogy ne �rjen el semmi vesz�lyes, lenyelhetõ t�rgyat, �s minden j�t�ka legyen tiszta.

Tanul�s j�t�k k�zben: Legyenek k�l�nb�zõ anyagb�l k�sz�lt j�t�kai, kendõcsk�i, hogy felfedezze a tapint�sukat. Im�dja az ism�telt j�t�kokat, ezek nagyon fognak neki tetszeni: (pl. elb�jsz a kendõ m�g�, majd kikukkantva "kukucs"-ot mondasz; ezt kendõ n�lk�l is lehet, egyszerûen csak oldalt n�zel p�r m�sodpercig, majd hirtelen vissza a szem�be; vagy dob�lgatsz egy labd�t, k�zben "hopp�"-zva). F�rdet�sn�l �rintsd meg a testr�szeit �s nevezd meg õket. Besz�lj hozz� bab�san, ut�nozd az õ hangjait! Ingasd a fejed, tapsolj, dugd ki a nyelved! A baba im�dja a j�t�kot. Menj le az õ szintj�re, a padl�ra �s j�tssz vele! Szoci�lis fejlõd�s: Spont�n mosolyog r�d. Kezdi felismerni a csal�dtagokat. Kevesebbet s�rhat. Reag�l a nevetg�l�sedre. �rz�kek fejlõd�se: M�r nincs mindig �k�lben a keze. L�that�an felfigyel a hangokra, odaford�tja a fej�t. K�veti a mozg� t�rgyakat. Megtartja a j�t�kot �s hadon�szik vele. Fejlõdnek a hangocsk�i, egyre t�bbf�le arckifejez�se van. Hason fekve r�vid ideig a fej�t felemelve a k�ny�k�re t�maszkodik. Kezd l�tszani, hogy eml�kszik dolgokra. V�rja a j�l ismert jutalmat. Abbahagyja a szopiz�st, ha hangokat hall. Megk�l�nb�zteti a besz�det m�s hangokt�l.

Biztons�g: Kezdd biztons�gosabb� tenni a lak�st! (Pl: sarokv�dõk, konnektorv�dõ-dug�k, szekr�nyajt�-, fi�knyit�s-g�tl�k) Ter�tõket, f�gg�ny�ket ne �rje el!

A negyedik h�nap Vissza az 1. / 2. / 3., tov�bb az 5. / 6. / 7. / 8. / 9. h�napra Mind k�lsõre, mind viselked�s�ben nagyon sokat v�ltozik ebben az idõszakban a baba. Sokkal t�bb idõt t�lt el j�t�kkal, mint eddig. Nevet, ha megcsikized - �s ezt nagyon szereti ism�telten j�tszani, mint minden m�st is. �tkez�s: Tov�bbra is az anyatejet kapja (vagy sz�ks�g eset�n t�pszert). N�h�ny orvos m�r ilyenkor aj�nlja a gy�m�lcs�k lev�t (�n nem!). Soha ne hagyd cumis�veggel elaludni, k�sõbbi fogprobl�m�khoz vezethet! Alv�s: Kb. 10 �r�t alszik �jjel, �s 2-3-szor alszik el nappal. Alak�ts ki egy rutint, seg�tve ezzel a baba alv�si szok�sait. Ha �lmosnak l�tod, tedd bele az �gy�ba! Minden baba kimutatja valahogy, ha f�radt. A leg�ltal�nosabb jelek: az �s�t�s, szem/orr d�rzs�l�se, vagy ha nem hajland� a kedvenc j�t�k�t sem j�tszani �s nyûg�s. Hamar megismered ezeket a jeleket �s nemsok�ra be�ll, hogy mikor is van a lefekv�s ideje.

N�veked�s �s fejlõd�s: Nagy k�lsõ v�ltoz�sok l�that�k. Megv�ltozhat a baba haj�nak sûrûs�ge, sz�ne, v�ltozhat a szemsz�ne is. Kezd form�sodni, ahogy nõnek �s erõs�dnek az izmai. T�k�letesen tartja �s forgatja a fej�t. Val�sz�nûleg m�r a has�r�l a h�t�ra tud fordulni. Az �ledben elõrefel� �ltetve szeret n�zelõdni. L�bik�ival im�d rugdal�zni, emelgeti, ny�jtogatja õket, soha nem nyugszik, a pelenk�z�s kezd nehezebb� v�lni. M�r tudatosan keresi a j�t�k�t, ha elejti azt. Elkezdõdhet a komolyabb ny�ladz�s, ami sokszor a fogak megjelen�s�vel t�rsul csak, kb. 6 h�napos korban. De m�r ilyenkor is lehet neki k�l�nb�zõ kem�nys�gû, gumir�g�k�kat adni neki, kicsit lehûtve m�g jobban fogja szeretni. Ennek a h�napnak a v�g�re a b�bi pont olyan j�l k�pes f�kusz�lni, mint a felnõtt ember. Sz�nesen l�t �s elõnyben r�szes�ti a k�zeli t�rgyakat. Ugyanolyan j�l is hall, mint a felnõtt, �s nagy �lvezettel pr�b�l k�l�nb�zõ hangokat kiadni. Ha megtanul egy �j hangot, azt egy j� ideig egyfolyt�ban ism�telgeti. G�gy�g �s sik�tozik. Hangosan kacag, ha megcsikized. Egyre pontosabban ny�l a t�rgyak�rt - ideje eltenni a t�r�keny t�rgyakat, vigy�zz a szem�vegedre �s a hajadra is (nagyon meg tudja h�zni)!

Tanul�s j�t�k k�zben: Szagolgassatok t�rgyakat egy�tt! Im�dni fogod, ahogy reag�l. Nagyon �lvezi, ha a mulats�gos dolgokat a v�gtelens�gig ism�telgetitek. Besz�lgess a gyerekeddel �s d�cs�rd meg minden �j kunsztj��rt. J�tssz vele sokat, nem lehet megunni a baba mosoly�t! Szoci�lis fejlõd�s: Nevetg�l, hangics�l, ha j�tszanak vele. S�rhat, ha v�ge a j�t�knak. Mosolyog, nevet a t�k�rk�p�re (vagy a sz�lei�re). �rz�kek / mozg�skoordin�ci� fejlõd�se: A megmarkolt t�rgyat r�gt�n a sz�j�hoz emeli. Ut�na n�z a leesett t�rgyaknak. Megk�l�nb�ztet szagokat. Hasr�l h�tra fordul, tal�n m�r h�tr�l hasra is, de ezt ink�bb majd csak 6 h�naposan. Biztosan tartja �s forgatja a fej�t. Az arcokra ink�bb reag�l mosollyal �s hangokkal, mint k�pekre. �j hangokat ad ki.

Biztons�g: Szereld le a f�ggõ-l�g� j�t�kokat, mielõtt a baba el�rn� �s õ "szereln�" le azokat! Soha ne tal�lhasson c�rn�t, madzagot, nyakl�cot, hasonl�akat, mert ezekkel megfojthatja mag�t! Lufival, nejlonzacsk�val se hagyd egyed�l j�tszani! (�n a lufit egy�ltal�n nem javaslom, mert ha kipukkad, ... ) Olyan j�t�kai legyenek, amik nem t�r�kenyek, nincsen �les sz�l�k-sarkuk, vagy lej�r� alkatr�sz�k.

Az �t�dik h�nap Vissza az 1. / 2. / 3. / 4., tov�bb a 6. / 7. / 8. / 9. h�napra Az 5 h�napos gyerek m�r nagyon hajl�kony, sokszor l�thatod majd, amint a l�bujj�t, vagy a zoknij�t r�gja. A h�nap v�g�re el�rheti sz�let�si s�lya k�tszeres�t. �tkez�s: N�h�ny orvos szerint ekkor m�r lehet kezdeni a hozz�t�pl�l�st - k�rdezz r� a ti gyermekorvosotokn�l, hogy neki mi a v�lem�nye, ha nem vagy biztos benne, hogy mikor akarod elkezdeni. Elõsz�r fintorog a baba az �j �zekre, de hamarosan nagyon fogja �lvezni. K�tf�lû mûanyag b�gr�t vegy�l neki, amit k�nnyen meg tud fogni. Az elsõ �tkez�sek nagyon maszatol�sak - j�l k�sz�lj fel r� �s �lvezz�tek egy�tt a bab�val a dolgot.
N�veked�s �s fejlõd�s: A has�n cs�szk�lva k�rbe-k�rbe m�szik az �gyban. Ha bek�sz�tesz neki egy j�t�kot, reggel �gy tal�lhatod, hogy sz�p csendben j�tszadozik, elfoglalja mag�t. Most m�r nem �ld�g�l sz�pen az �lõk�j�ben, sokkal t�bb aktivit�s �s hely kell neki. Egyik kez�bõl a m�sikba teszi-veszi a j�t�kot, mindent azonnal a sz�j�ba vesz (minden levehetõ apr� tartoz�kt�l foszd meg a j�t�kokat!) Mivel mindent megfog, amit megl�t �s el�r, �rdeklõdhet a nemi szerve ir�nt is, ez teljesen term�szetes, �s nem kell vele foglalkoznod.
Tanul�s j�t�k k�zben: Sikoltozik, csattog, cuppog, �s bubor�kokat f�jhat a ny�l�b�l. Nagyon j� j�t�k ut�nozni egym�s mimik�j�t, hangjait. A direkt k�hhint�st, hapciz�st borzaszt�an �lvezi a baba. Lassan hallod majd, ahogy elkezd olyanokat mondani, hosszasan ism�telgetni, hogy dadadada, mamamama, stb. A t�k�r elõtt �llva im�d j�tszani, nevet a t�k�rk�p�re, �s csapkodja a t�kr�t. Ez az �sszes kirakat�vegre is vonatkozik, abban is t�k�letesen felismeri a t�k�rk�p�t, amiben te csak egy elmos�dott, halv�ny szellemk�pet l�tsz. Egyre jobban �lvezi a babakocsis s�t�kat, mert fel lehet �ltetni �s �gy jobban l�tja a k�rnyezet�t. De el fogja v�rni, hogy n�ha kivedd �s megn�zzetek egy-egy kirakatot, egyebet. Szoci�lis fejlõd�s: Mosolyog, hangokat ad ki, hogy felkeltse a figyelmedet. Ut�nozhat arckifejez�seket. S�rni kezd, ha elveszed, amivel j�tszott. J�tszik ev�s k�zben, (akkor is, ha cicizik, n�ha j�, ha egy apr� j�t�kot adsz a kez�be, k�l�nben �lland�an elfordul). �rz�kek / mozg�skoordin�ci� fejlõd�se: K�t k�zzel fogja a cumis�veget. Tudatosan megmarkolja a j�t�kot. Pontos ir�nyban ny�l a t�rgyak�rt. L�b�t a sz�j�hoz emelgeti. Forgol�dik, rugdal�zik, fic�nkol (pelenk�z�s k�zben is). Da, ma, ba hangokat ad. Keresi a leejtett t�rgyakat. Megtarthatja a fej�t, mikor �lõ poz�ci�ba h�zod.

A hatodik h�nap Vissza az 1. / 2. / 3. / 4. / 5., tov�bb a 7. / 8. / 9. h�napra Minden baba m�s �temben fejlõdik, de minden nap tudnak valami �jat mutatni. Legyetek egy�tt (h�rmasban m�g jobb!) min�l t�bbet, hogy l�ss�tok �s megd�cs�rhess�tek! �tkez�s: B�r 6 h�naposan a legt�bb gyerekorvos aj�nlja a hozz�t�pl�l�s megkezd�s�t, ha m�g nem t�rt�nt meg; anyatejet (vagy t�pszert) tov�bbra is kapnia kell a bab�nak, legal�bb 1 �ves kor�ig. (Sokan vannak, akik m�g tov�bb is - ak�r 2-3 �ves korukig szoptatj�k gyermek�ket - ezt mindenki maga d�ntse el, hogy szeretn�-e.) Meg lehet ismertetni a bab�t a poh�rral, kan�llal. A baba �lj�n (ak�r az �ledben, ak�r az �lõk�j�ben), mik�zben eszik, hogy nehogy f�lrenyeljen, �s tanulja, hogy �lve szok�s enni. Val�sz�nûleg egyed�l is akar majd pr�b�lkozni az ev�ssel, csapkodhat, ed�nyt dob�lhat �s sz�tmaszatolja az �tel�t. L�gy t�relmes �s l�gy felk�sz�lve (Tegy�l egy nagy nejlonter�tõt a sz�ke al�! Ne legyen a sz�ke a feh�r fal mellett! Legyen rajta elõke - l�tezik olyan is, aminek hossz� ujja van!)

N�veked�s �s fejlõd�s: Ha m�r fordult a baba hasr�l h�tra, vagy vissza, mostan�ban elkezd majd a has�n k�szni elõre (h�tra lehet, hogy m�r ment). N�h�ny baba m�r fel tud �lni egyed�l, de a legt�bbnek ilyenkor m�g kell egy kis seg�ts�g. A mi v�dõnõnk nem aj�nlotta, sõt kifejezetten ellenezte, hogy R�ka addig �ld�g�ljen megt�masztva, am�g fel nem �l egyed�l, de R�ka nem volt hajland� sokat fekdesni, miut�n r�j�tt az �l�s elõnyeire, �s hetekkel kor�bban �ld�g�lt minden t�masz n�lk�l, mielõtt mag�t�l fel�lt volna. A baba most m�r apr� t�rgyakat is k�pes megfogni, de a nagyobbak m�g k�nnyebben mennek. �rdekli, hogy a k�l�nb�zõ t�rgyak, j�t�kok milyen hangokat adnak ki, ez�rt egyik kedves foglalatoss�ga az lesz, hogy csapkodja a j�t�k�t az �gy r�cs�hoz, vagy a sz�k�hez. A "kukucsk�l�s" j�t�kokat kezdi igaz�n �lvezni.

Fontos: Most m�r mindenk�pp ideje, hogy otthonotok teljesen baba-biztos legyen. Amint a baba elkezd a f�ld�n k�zlekedni, m�ssz v�gig a lak�sban n�gyk�zl�b, �s figyelj a k�vetkezõkre: Kis t�rgyak, amiktõl megfulladhat Elektromos vezet�kek, b�rmilyen madzag, dr�t, fonal A konnektorok mind legyenek eltakarva, bedugaszolva! A l�pcsõk v�gein�l legyen r�cs! A fûtõtesthez ne f�rjen hozz�! Szoci�lis fejlõd�s: �r�m�t �s b�nat�t k�l�nb�zõ hangjaival jelzi. �ltal�ban megijed az idegenektõl, �s els�rhatja mag�t (errõl r�szletesebben olvashatsz az Idegenek oldalon). Felismeri a h�zat a s�t�r�l hazat�rve. Nevet a t�k�rk�p�re. Zene hallat�ra elhallgat, abbahagyhatja a s�r�st. �rz�kek / mozg�skoordin�ci� fejlõd�se: �lvezi, ha a kan�llal j�tszhat - nem felt�tlen�l kell legyen benne �tel! Megpr�b�lhatod poh�rb�l itatni, de ez m�g nem minden bab�nak siker�l. Megk�l�nb�ztet �zeket. (Ha valamelyik fõzel�kre elsõ pr�b�lkoz�sn�l fintorog, egy p�r nap m�lva lehet ism�t pr�b�lkozni.) A h�nap v�g�re val�sz�nûleg meg�l t�maszt�k n�lk�l, tal�n fel is �l. Hason k�szik.